South Park egyrészt egy isten háta mögötti kitalált amerikai kisváros, másrészt egy rajzfilm  sorozat, ami itt játszódik. Azért nagyobb, mert eddig csak a tévében volt sorozatként, azért hosszabb, mert eddig csak húsz perces volt egy epizód és azért vágatlan, mert semmilyen disznóság nincs kivágva belőle.
Ha valaki szerette a Simpson család-ot vagy a Beavis és Butthead-t az egyenesen imádni fogja ezt a filmet. Minimál animáció, nagyon jó, bár nagyon mosdatlan szájú szöveg és rettentően találó humor. A South Park tulajdonképpen egy olyan musical, mint a Rocky Horror Picture Show, csak rajzfilmben.
Egy békés amerikai kisvárosban elszabadul a pokol, amikor a helyi moziban bemutatják a kanadai Terrance & Philip komédiás páros legújabb vígjátékát. Bár hőseinket, Kenny-t, Kyle-t, Cartman-t és Stan-t mind eltiltják a filmtől, ők persze mind megnézik, és élvezettel használják az ott tanult csúnya szavakat és alpári gesztusokat. A felháborodott szülők nem tudják, mit tegyenek. Azután rájönnek, de az még rosszabb: először foglyul ejtik Terrance-t és Philipet, majd mikor a helyi gyerkőcök ezután sem javulnak meg (sőt!), háborút hirdetnek a színészek hazája, Kanada ellen. Amerika fegyverkezik: Kanada tehet mindenről. Hőseinken múlik, hogy megállítsák a háborút, alászálljanak a pokolba, jó útra térítsék a Sátánt (aki úgyis szerelmes inkább), és megakadályozzák két kedvencük kivégzését. Azután megint énekelnek.
 Trey Parker egy olyan kaliberű zseni, mint Mike Judge, a Beavis and Butthead készítője. Parker a rendező, részt vett a forgatókönyv megírásában, ő szerezte a dalok szövegét és részben a zenét is. DVDA nevű együttese - rövidítés feloldására nem vállalkozhatunk erkölcsi okok miatt - pedig több számot is jegyez a soundtrack-en, amelynek címeit kicsit lentebb olvashatjátok. A "South Park" Parker első nagyjátékfilmje és Amerika-szerte botrányos és kultikus népszerűségre tett szert - de egyben hatalmas felháborodást is keltett. Barbra Streisard ügyvédjei például jelenleg is dolgoznak a készítők felelősségre vonásán. A South Park egyik betétdalát idén Oscarra jelölték: a film szabadszájúságára jellemző, hogy a gálaesten a dalt előadó Robin Williams leragasztott szájjal lépett színpadra.
Bár a Mozi rovat sokat tapasztalt vezetője is pironkodott helyenként, minden malacsága ellenére a film felszabadítóan szellemesen, friss és eredeti és végül is ez a fontos. Csúnyán beszélő embereket látunk úgyis eleget, nincs ebben semmi új vagy szokatlan. Csak az a kár, hogy magát a sorozatot nálunk csak az HBO-n lehet látni, hiszen emiatt sok alappoén számunkra érthetetlen, mint például az, hogy miért rugdossák át mindig Kyle mostohatestvérét az ablakon. Mert ennek is oka van!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
